Belfast

Észak-Írország fővárosa
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.

Belfast (vagy írül Béal Feirste) az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa. Az ír Béal Feirste elnevezés jelentése: „a Farset torkolata”. A város ma a Lagan folyó torkolatánál fekszik (a Farset a föld alá került), a Belfast Lough nevű öbölben. Belfast lakossága 289 000 fő.

Belfast
Belfast zászlaja
Belfast zászlaja
Belfast címere
Belfast címere
Közigazgatási adatok
Ország Egyesült Királyság
Országrész Észak-Írország
Körzethívószám28
Testvérvárosok
Lista
Népességi adatok
Teljes népesség345 006 fő (2021. júl. 1.)[1]
Népsűrűség2,439 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület115 km²
IdőzónaGMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 35′ 47″, ny. h. 5° 55′ 48″54.596389°N 5.930000°WKoordináták: é. sz. 54° 35′ 47″, ny. h. 5° 55′ 48″54.596389°N 5.930000°W
Belfast weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belfast témájú médiaállományokat.

Éghajlata

szerkesztés
Belfast (Newforge, 1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)7,98,310,212,415,417,919,719,317,113,610,38,213,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,22,13,54,76,99,811,711,59,67,04,22,36,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)906578656367668677989692944
Havi napsütéses órák száma4165951401821521491401148552341247
Forrás: Met Office[2]
Belfast (reptér, 1981–2010 , extrém: 1958– ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)14,015,620,221,825,029,528,828,025,621,816,415,029,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)7,17,59,511,915,017,419,018,616,412,99,57,412,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,71,62,94,36,89,711,711,49,56,94,02,16,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−12,8−11,1−9,9−5,1−2,8−1,22,22,3−0,5−3,0−8,6−14,9−14,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)805867585762718476908079861
Havi napsütéses órák száma50711031531981681511421209159461352
Forrás: Met Office[3] NOAA (relative humidity and snow days 1961-1990),[4] KNMI[5][6]


A város története

szerkesztés

Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A 14. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus ír nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban találjon munkát. Ebben az időben a város lakossága 10 évente megduplázódott. A katolikusok egyenjogúsítása és az ír függetlenségi törekvések felerősödése a várost irányító protestáns (angol) vezető réteget a szegényebb katolikusok ellen fordították.

Az első világháborút megelőző hadi készülődés gazdagságot hozott a hajóépítő üzemeknek, ahol nemcsak hadihajók, de tengerjáró luxushajók is készültek. Belfast dokkjaiban készült többek között a Titanic is. A háború után megalakult az északír állam, amely tovább súlyosbította a helyzetet a katolikusok és protestánsok között. Ekkor már mindennaposakká váltak az utcai összetűzések, villongások és pogromok. Az 1960-as években kezdődött katolikus polgárjogi tüntetéseket az állam sorra leverte, ezért az 1970-es évek elején a legszélsőségesebb republikánusok (IRA) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A városnak azon a részén, ahol a katolikus és protestáns negyedek találkoznak, állandóak lettek az utcai összetűzések és merényletek. Az akkor létesített hatalmas sorompók és szögesdrótok még a mai napig is láthatók Belfastban. Régebben éjjel-nappal katonai helikopterek járőröztek a város felett, de ma már jóval kevesebb katona és rendőr járőrözik az utcákon, amióta az 1990-es években beindultak a békefolyamatok.

2008-ra már Belfast békésebb várossá vált.

Látnivalók Belfastban

szerkesztés

Bár a legtöbb háború elkerülte a várost földrajzi fekvése miatt, azonban a második világháború folyamán, 1941-ben heves bombatámadások érték az iparvárost. Ennek ellenére a város főbb látnivalói épségben maradtak.

  • City Hall (városháza)
  • Grand Opera House (operaház)
  • Crown Liquor Saloon (elegáns belvárosi kocsma)
  • Albert Clock Tower (Albert-óratorony)
  • Queen's University (a város egyeteme)
  • Botanic Garden (park ritka növényekkel és üvegházakkal)
A Wikimédia Commons tartalmaz Belfast témájú médiaállományokat.